Érdekességek : Történet Lucáról, a világjáró welsh terrierről |
Történet Lucáról, a világjáró welsh terrierről
Pifru 2005.03.05. 13:06
Elmesélek egy olyan történetet, mely igen érdekes, és velem esett meg.
Luca
Az a nap, mely teljesen megváltoztatta az életemet, átlagosan kezdődött. Semmi külömbség nem volt. Én még csak 9 éves voltam, és bizony korán már iskolába kellett mennem, édesanyámnak pedig dolgozni. Apa maradt csak otthon, mert ő csak később indult. Eljött az ideje, hogy elinduljon munkába, az erdőre, ugyanis erdőmérnökként dolgozott. Sétált az erdőben, mérte a fákat, és nem vette észre, hogy valami követi.
Mikor be akart szállni aterepjáróba, csak akkor vette észre, hogy egy kutya beugrott a hátsó ülésre. A kutyus kicsit csapzott, loncsos volt.de apámnak megtettszett és bezárta mögötte az ajtót. Így hozta haza.
Nekem is lassan eljött a napom vége, és mentem be anya munkahelyére. Általában ha lejárt a munkaideje, együtt mentünk haza, én segítettem cipelni a cuccait, s közben beszélgettünk. Mikor hazaértünk, valami furcsát véltnk felfedezni. A kapuk alatt léc van, és egy kiskutya áll a kapu mögött, s minket ugat. Nem volt az más, mint Luca a welsh terrier.
Én nagyon örültem neki, s a szüleim is így voltak vele. Gyorsan lecsutakoltuk, rendbettettük a szőrét. Nagyon szép volt. De volt egy böki.Nem volt még neve.
Mivel aznap Luca napja volt, s 13.-a péntekre esett, hát anya kitalálta, hogy nevezzük el Lucának. Nagyon tetszett mindenkinek a név.
Szerettük voltna, ha mindig nálunk marad, de felötlött bennünk, hogy valószínű, hogy gazdája van. Ismertünkegy welshest a városban, és gyanítottuk, hogy az övé a kutya.
ezért kivittük a nagyszülőkhöz vidékre, míg értesítjük a kutyakozmetikust, hogy nírja le úgy, hogy ne lehessen felismerni. Vállalta is, de mire visszamentünk másnap a nagyszülőkhöz, a kutyának nyoma veszett.
Két év múlva még mindig tartott a gyászom, amikor egy napon beállított hozzánk Luca.
Abban a nyakörvben amit én vettem neki, s még a biléta is rajta volt.
Nagy volt az öröm, de jött egy bökkenő. Látogatóba akartunk menni az egyik rokonunkhoz, de a kutyát nem vihettük magunkkal.Odaadtuk tehát egyik ismerősünknek, hogy viselje gondját, míg távol vagyunk. elvállalták, s mi otthagytuk.
Nem láttuk többé Lucát.
Az ismerős nyitva hagyta a kaput, s Luca meglógott. Nagyon fájlaltam, s még öt évig gyszolam kedevs kutyámat.
S most lám, újra megkerült, egy másik embernél kopogtatott. A welsh terrieresnél. Ő befogadta, s olyan szépnek találta, hogy most tenyésznőstény. Nemsokára születnek kölykei, s két hónap múlva az egyik kölyke a mi szobánkban játszik majd...
Vége
|